A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságáról röviden

Az NKA Igazgatósága létrehozásának szükségességét az Országgyűlés felismerve az 1996. évi XXIX törvényben akként rendelkezett, hogy az Alapot az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága kezeli.

A felügyeletet ellátó minisztérium azóta többször változott, de az Igazgatóság szervezeti rendje és feladatköre csak kis mértékben módosult az évek során.Jelenlegi meghatározás szerint: „Az Igazgatóság alapítója a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, felügyeleti szerve az Oktatási és Kulturális Minisztérium minisztere. Az Igazgatóság kincstári körbe tartozó, teljes jogkörrel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amelynek költségvetését az oktatási és kulturális miniszter hagyja jóvá. Az Igazgatóság tevékenységének jellege alapján közszolgáltató közintézmény.”

Az Igazgatóság tevékenységi körébe tartozik az Alap előirányzatainak kezelése, továbbá az NKA Bizottsága, illetve szakmai kollégiumainak tevékenységével összefüggő feladatok elvégzése, a pályázati rendszer működtetése, valamint az OKM költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére, pályázat útján biztosított támogatásokkal kapcsolatos feladatoknak a Minisztérium által meghatározott része.

Az Igazgatóság főbb feladatai:

• tervezi az Alap éves költségvetését és elkészíti beszámolóit,
• intézi – az ötöslottó szerencsejáték játékadója kivételével – az Alappal szemben fennálló követelések behajtását,
• előkészíti az Alap előirányzatainak felhasználására vonatkozó döntést, javaslatot tesz az Igazgatóság költségvetésére,
• végrehajtja a Bizottság és a szakmai kollégiumok döntéseit,
• szervezi és lebonyolítja a szakmai kollégiumok pályáztatását,
• szerződést köt a kedvezményezettekkel, gondoskodik a támogatások utalásáról, elszámoltatja a - kedvezményezetteket, a szakmai kollégiumokkal közösen ellenőrzi a cél szerinti felhasználást,
• biztosítja az Alap működésének nyilvánosságát, közzéteszi az Alap pályázatait, a bírálatok eredményét és az egyéb közhasznú információkat,
• gondoskodik az Alap jogszabályoknak megfelelő működéséről,
• közreműködik az Alap testületeinek (Bizottság és a szakmai kollégiumok) tisztújításával kapcsolatos feladatokban,
• ellátja az Igazgatóság működésével összefüggő munkaügyi, társadalombiztosítási, pénzügyi, számviteli és üzemeltetői feladatokat,
• ellátja az Alap Ügyrendjében, illetve a jelen SZMSZ-ben foglalt egyéb feladatokat,
• ellátja – a pénzügyi, számviteli feladatokon kívül – az OKM kulturális területe fejezeti kezelésű előirányzatai terhére lebonyolítandó pályáztatással kapcsolatos feladatokat–, ennek keretében adminisztrálja a beérkező pályázatokat, a megvalósult programokat pénzügyileg elszámoltatja, szakmai beszámolóikat az OKM részére előterjeszti, a pályázatokat lezárja.

Az Igazgatóságot a miniszter az Alapító okirattal összhangban további feladatokkal is megbízhatja.

Az Igazgatóság fentiekben bemutatott tevékenységei közül kétségkívül leglátványosabb – és a pályázók számára legnyilvánvalóbb – eleme a pályáztatás lebonyolításával összefüggő feladat együttes.

Ez a kollégiumi pályázatok esetén felöleli az éves pályázati ütemterv elkészítésével, a kollégiumok pénzkeretének kezelésével kapcsolatos, a pályázati felhívásokkal összefüggő feladatokat. A beérkezett pályázatok feldolgozása és döntésre történő előkészítése fontos része az Igazgatóság munkájának. A kollégiumi üléseken a döntéseket természetesen a kurátorok hozzák, de az azzal kapcsolatos adminisztráció az Igazgatóság egyes munkatársait terheli. A döntéseket követően a pályázok értesítése és a döntések nyilvánosságra hozatala történik. A támogatásban részesülő pályázók szerződéseinek előkészítése a munkafolyamat következő időszaka.

Itt a szerződéskötésre vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a kollégiumi döntések határozzák meg a fontosabb tartalmi elemeket. A szerződés aláírását követően pénzügyi feladatot jelent a támogatás utalásának lebonyolítása, amelyhez ugyancsak jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése szükséges. Az esetleges szerződésmódosításból fakadó feladatok ellátásából is kiveszi részét az Igazgatóság. Jogszabályi előírás a nyújtott támogatások felhasználását követő beszámoltatás.

Ez felöleli mind a szakmai beszámoltatást, mind pedig a pénzügyi elszámoltatást. A szakmai beszámoltatás az adott szakmai kollégium, míg a pénzügyi elszámoltatás az Igazgatóság kötelezettsége. Évről évre – alapvetően szúrópróba szerű kiválasztással – az Igazgatóság belső ellenőrzési rendszere felhasználásával további pénzügyi, illetve ún. teljesítmény-ellenőrzésekre kerül sor.

Az Igazgatóság az az intézmény, amely a Nemzeti Kulturális Alap jogszerű, az államháztartási elvárásoknak megfelelő működési feltételeit biztosítani köteles úgy, hogy az NKA társadalmasított elosztási elve és gyakorlata is érvényesülhessen.

Frissítve: